A közmédia (csak tudnám, hogy melyik közé...) világvégét, égszakadást, földindulást jósol hétvégére, gondolok is szegény Főrendező Sporttársra, hogy pénteken hány száz telefont kaphatott a "Tessék mondani, lesz a túra ?"  jeligére. Na mindegy, ennyi év tapasztalatával már nem dőlök be mindenféle rémhírkeltésnek, hajnal 5-kor elindulok megyejáró buszutamra, hogy Veszprém megye határait sehol át nem lépve 8-ra már Tihanyban is legyek. A Veszprémből oda tartó buszon lézeng ugyan néhány sporttárs, de tömeg sehol, mindenki kényelmesen üldögél a kinti körülményekhez képest mindenképpen komfortosabb KUU-873-as Balaton Volános járművön. A rajtban sincs nyoma a korábbi tömegjeleneteknek, sőt akinek van BTHE rendezvénykártyája és még magával is hozta, az 23 másodpercen belül túl van a nevezésen. Végignézek a jelenlévőkön, csupa ismerős, sokat próbált spori, akik nem jöttek el, azok a  városbéli puhányok, nyavalyások (forrás : Csukás-Sajdik: A nagy ho-ho-ho-horgász), a hiszékenyek,  és a magukban kevésbé bízók, mert hát ugye ehhez a mi szeretett sportunkhoz nem árt, ha némi egészséges önbizalom is társul. Andrással konstatáljuk, hogy Jani barátunk is valamelyik fentebb felsorolt csoport tagja lehet...