BTHE 2006 feher 01 Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület | info@bthe.hu Facebook |  Rólunk

Belépés

Belépés a felhasználói fiókba

Felhasználónév *
Jelszó *
Jelszó megjegyzése

BTHE 2006 fekete 02 Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület

Bohner Zoltán beszámolója a jubileumi Börzsönyi Kék vándortúráról

Egy másik, a „Börzsönyi KÉK”

Gondolom, az Országos Kéktúráról (OKT) már mindenki hallott, de talán arról nem, hogy léteznek más, szintén Kék sávval jelzett túraútvonalak is az országban. A hétvégén az egyik ilyet, egész pontosan a Börzsönyi Kéket volt szerencsém végigjárni.

A Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület (BTHE) immár 10 éve működtet egy jelvényszerző túramozgalmat a Börzsönyben, Börzsönyi Kéktúra címmel. A teljesítés rendkívül egyszerű, csak végig kell járni a Szob és Diósjenő közötti Kék sávval jelzett 66,2 km hosszú utat. Most a jubileum kapcsán egy rendkívül jól szervezett, 2 napos bejáráson vehetett részt, aki előzetesen eme szándékát jelezte feléjük. Természetesen én is ott voltam.

Szombat reggel 8-ra hirdettek találkozót a szobi vasútállomáshoz. Minden jelentkező megkapta a „rajtcsomagját”, amiben póló, sapka, törölköző, túrafüzet és még némi apró ajándék is volt. Miután mindenki begyűjtötte az első igazoló bélyegzést, fél 9-kor elindult a csapat. A tikkasztó hőségben róttuk a kilométereket, és sorra jegyeztük fel az igazolásul szolgáló kódokat. Néhányan még egy kis kitérőt is tettünk a Nagy-Gallára, mondanom sem kell, a kilátás miatt megérte a fáradtságot. A Pribék tisztásnál újra a szervezők egy csoportja várt minket, pogácsával, almával és szörppel. Jól jött a frissítés, de sokat nem időztünk, mert egy későbbi kisvonatozás miatt tartanunk kellett az ütemtervet. A Koppány-nyereg, majd Nagybörzsöny következett. A településen, a vízimalom udvarán hideg ebéd és újabb bélyegzés várta a csapatot. Volt minden, mi szem, s száj ingere. Az időjárás továbbra is kegyes volt hozzánk, eszméletlenül sütött a nap. A következő szakasz volt talán a leglátványosabb. A Fekete-völgyben (Csarna-völgy) a most szelíden csordogáló kis patak néhány éve teljesen elmosta a kisvasút pályáját. Ez igen látványossá tette az útvonalat. Néhol a levegőben lógó síneket kerülgettünk, máshol a nem létező hidakon keltünk át. Az izgalmak után, kis késéssel megérkeztünk a Fekete-völgy panzióhoz, ahol a vonat csak ránk várt. Lezötyögtünk Kemencére, megnéztük a vasút múzeumot, majd még egy kis sétával értünk el az első napi táv végén szálláshelyünkre, Bernecebarátiba. A Szervezők az Öregerdő turistaházban foglaltak szállást a számunkra. Vacsorára jó csípős (Nem Jani hibája!) vaddisznópörköltet kaptunk. A finom kaja előtt a szomszédos kocsmában egy hideg sör is belefért még az időnkbe. Jóllakottan meghallgathattuk Mályi József hegymászó rendkívül érdekfeszítő előadását a Déli-Kárpátokról. Ez után fáradtan tért mindenki nyugovóra.
Vasárnap bőséges reggeli után 8 órakor keltünk útra, Bezeczky Árpád vezetésével. Árpiból szokás szerinte csak úgy ömlött a rengeteg információ a környék állat és növényvilágáról, valamint történelméről. A Nemzeti park munkatársaként szinte mindenről mindent tud, és ezeket el is mondja az érdeklődőknek, ami miatt egy kicsit lassabban is haladtunk, de ezt senki nem bánta. Az „Ötholdas” elnevezésű helyig kísért minket – Szuper volt! Onnan robogtunk tovább. Következő pihenőnket Pénzássásnál tartottuk, ahol finom húsgombóc levest kaptunk ebédre, meg dinnyét, sajtos tallért és némi édességet is. Jóllakottam, már csak le kellett gyalogolni Diósjenőre. A rendezők mobil csapata a túraútvonal másik végén, a vasútállomásnál várt minket, ahol teljesítményünk elismeréseként, megkaptuk a túramozgalom kitűzőjét, egy jubileumi jelvényt és a sorszámozott okleveleket is. –Nem volt könnyű, de megérte!
Ezúton is szeretném megköszönni Vörösváry Csabának, Krieger Pistinek és a BTHE teljes csapatának a szervezést, a túravezetést, a rengeteg ellátmányt és ajándékot, amit kaptunk. És mindezt mindössze 2500 Ft nevezési díj fejében! –Hát így is lehet! Hajrá BTHE!