Fel a hegyre! túrák - 2018.

Gyalogos teljesítménytúrák 2017

Gyalogos teljesítménytúrák 2018

Túra az Albán-Alpok tetejére

szerda, 06 július 2011 07:15 Írta: 

Nagy bizonyossággal állítható, hogy Albánia az az ország Európában, amelyről a legkevesebbet tudunk, mellyel kapcsolatban legtöbb előítéletünk van. Éppen ezért ritkábban szerepel utazások célpontjaként, pedig feltáratlan és változatos természeti értékei szinte vég nélküli lehetőséget kínálnak.
Az Albán-Alpok az ország északkeleti csücskében terül el, s egyben itt magasodik a délkeleti-európai hegységrendszer, a Dinári-Alpok legmagasabb csúcsa is egyben. Ez a Maja Jezerce, a maga 2694 méterével. Megmászásához a Thethi Nemzeti Park névadó települése, Thethi szolgál kiindulópontként. Némi éllel megjegyezhető, hogy a faluba való eljutás legalább olyan nehézségeket jelent, mint a csúcs megmászása. Aszfaltozott úton Koplik felől Bogáig tudunk eljutni, onnan felemás minőségű makadámút vezet egy mintegy 1700 m-es hágón keresztül a településre. Ez személyautóval nem járható, kisbuszos vagy teherautós fuvart Skodrában, Koplikban, esetleg Bogában tudunk intézni. A viteldíj természetesen megegyezés függvénye. Mi az autónkat Bogában hátrahagyva, hosszasabb alkudozás után egy ódon teherautó platóján tettük meg a mintegy 25 km-es és kb. 2 órás utat.

Thethi falu festői szépségű völgyben helyezkedik el, településszerkezete leginkább a nálunk Őrségben fellelhető „szeres” településekre hasonlít. Valójában öt kisebb (pár házból álló) település ez, amelyekben családok laknak egymás közelében, míg a völgyben élők egy törzshöz tartoznak. A falu és környéke is számos látnivalót, épített és természetes érdekességet kínál, érdemes erre is 1-2 napot szánni. A nyugat szele ide már kezd elérni, ugyanis több helyen tudunk már szállást szerezni (vendégszobákat is kiadnak), valamint éttermek, kocsmák is üzemelnek.
Érkezésünk után mi egy utóbbiban egy sör mellett vázoltuk fel a következő pár napi menetrendünket, majd alkalmi útitársunkkal, a Németországból egyedül idelátogató, botanikus Hellmuth-tal, vágtunk neki a Thethi patak völgyében felfelé vezető útnak, majd ösvénynek. Az első éjszakát a szélső házaktól jó kilométernyire található bővizű Kis-forrásnál töltöttük. Innen már közeli, így pazar kilátás nyílik a Maja e Arapit hatalmas déli falára. Másnap felhős időben kezdtük meg nagy zsákjainkkal a hosszas kapaszkodást a Pejes-hágóba, aminek elérésig mintegy 800 méter szintet kell legyűrni. A hágó alatt nem sokkal, tettünk egy rövidke kitérőt a Csókás-zsombolyhoz, ami egy kb. 10 méter átmérőjű és 100 méter mély karsztbeszakadás. megközelítése természetesen némi óvatosságot igényel!
A hágóból kelet felé folytattuk utunkat, hogy egy festői szépségű tengerszemet mellőzve az utóbbi években használaton kívülinek tűnő pásztorszállásig menjünk, s ott állítsunk tábort. Másnap korai indulással a Jezerce csúcsát vettük célba! Két útváltozat is létezik: mi a leírások alapján könnyebben mondott verziót választottuk. Vissza a hágóig, ahol déli irányba indultunk egy keskeny ösvényen, hogy egy kb. órányi emelkedés után leereszkedjünk néhány pásztorszálláshoz. Itt is bővizű forrás található, meg is állapítottuk, ami a környéket remek táborhellyé avanzsálja. Mi is nyertünk volna jó két órát, ha itt alszunk!
Innen pedig kezdődhet is a túra fárasztóbb része, mivel úttal-ösvénnyel innentől nemigen találkozunk. A tájékozódást némileg könnyítik az itt-ott elhelyezett kőemberek, de leginkább saját magunkban bízhatunk. A pásztorszállástól eleinte kevésbé, majd egy erősebb emelkedővel haladunk felfelé a völgyben, nagyjából kelet felé haladva. A második meredekebb kapaszkodó után érünk fel a Töbör-völgy felöl részébe. Itt pazar látvány tárul elénk! Balkéz felől a Maja Malisores magasodik, ami egy látványos gerinccel a Maja Jezerce csúcsához kapcsolódik. Innen már a csúcson látható rúd is kivehető. Jobbra pedig a Maja Popluks 2500 méter fölé magasodó orma zárja a kört. Június közepén a völgyet és a hegyoldalakat még szinte teljes egészében hó borította.
A folytatásban a Malisores és a Jezerce közötti gerincet céloztuk meg, nagyjából arra a két csúcs között félúton terveztünk felérni. Egy-egy meredekebb hólejtő keresztezésénél már a jégcsákányok is előkerültek, a gerinc alatti közvetlen meredek részen pedig a törmelék okozott némi nehézséget. A leírás szerint a gerincen már nehézségekkel nem kell szembenézni, mi ennek ellenére mégis kicsit aggódva tekintgettünk a folytatás és a mintegy 200 méterrel fölénk magasodó csúcs felé. Aztán kicsivel később megnyugodtunk, hogy a kitettség ellenére ugyan, csak helyenként kell könnyebb sziklamászással szembesülni, de a törmelékes párkányokon a- a gerinc déli oldalában - jól lehet haladni. A csúcshoz közelebb érve felmehetünk a gerincre, s egyre laposodó terepen már sétával érhető el a csúcsoszlop, s mellette található doboz a csúcskönyvvel és bélyegzővel. A panoráma pedig természetesen feledtet minden megpróbáltatást: számtalan 2000 méternél magasabb hegy, s közöttük szebbnél-szebb völgyek, amerre a szem ellát! S emberi beavatkozásnak nyoma sem fedezhető fel (egyelőre…).
A táborhoz visszatérése ugyanezt az utat használtuk, összességében a felmenetel 5 órát, a lejövetel pedig valamivel kevesebb mint 4 órát vett igénybe.
Habár élménybeszámolónk most erre a túrára korlátozódik, mindenképpen ajánlott még további túrákat tenni a hegységben (mi magunk is így cselekedtünk). Ebben Thethi környékén már jól jelzett turistautak vannak segítségünkre. Ott jártunkkor (június közepe) a roppant változatos növényvilág nyújtott váratlanul sok érdekességet és meglepetést!
Az interneten fellelhető források mellett magyar nyelven Nagy Balázs és Szabó Ödön „Magashegyi túrák a Balkántól Perzsiáig” című könyve szolgál sok hasznos információval. Németül értőknek pedig naprakészebb és pontos térképekkel gazdagított kiadványként a Huber Verlag kiadásában 2009-ben megjelent „Wanderführer Nordalbanien, Thethi und Kelmend” című kalauza bizonyul nagyon hasznosnak.

Utoljára frissítve: hétfő, 13 február 2012 07:01
Megjelent: 5826 alkalommal
Értékelés:
(0 szavazat)

Legfrissebb képek