BTHE 2006 feher 01 Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület | info@bthe.hu Facebook |  Rólunk

Belépés

Belépés a felhasználói fiókba

Felhasználónév *
Jelszó *
Jelszó megjegyzése

BTHE 2006 fekete 02 Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület

1. Zebegényi körsétaút tanösvény indító tábla

 

Rólunk, a BTHE-ről

Egyesületünk 2006-os megalakulása óta a mai napig bezárólag jelentős részt vállal a tömegsport, ezen belül a természetjárás népszerűsítésében, professzionális formában. Tevékenységünk kiterjed a Börzsöny, valamint a Cserhát turistajelzéseinek karbantartására, információs tábla hálózatának fejlesztésére. Az ország több tájegységében számos vezetett tematikus, valamint nyílt teljesítménytúra és túramozgalom kapcsolódik nevünkhöz. 

Szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy a régió prominens és elismert szervezeteként állhattunk jelen projekt elé is. Mindez nagyszerű emberek és szervezetek támogatásának, együtt-gondolkodásának köszönhető: a projektben részt vállaló egyesületi tagjaink több évtizedes természetjáró szakmai ismeretei, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Börzsönyi Tájegysége és az Ipoly Erdő Zrt szakmai támogatása, Zebegény Önkormányzatának hozzájárulása és segítsége, valamint támogató partnereink munkája adják a tanösvény sikerének zálogát.

 

Ami Rád vár! Indulás előtti tudnivalók:

  • A tanösvény hossza 4,5 km, az útvonal során hat ismertető táblával,
  • Szintemelkedés: 150 m, amely néhány hosszabb-rövidebb emelkedőt takar - picit el fogsz fáradni,
  • A tanösvény végig jól járható, a S-körséta turistajelzéssel jelölt útvonalon halad,
  • A tanösvény végigjárásához, kérjük kövesd a S-körséta turistajelzést,
  • A S-körséta jelzésről történő letérés esetén térkép használata szükség szerint javasolt,
  • Menetidő 1-3 óra menettempótól és pihenőktől függően - NE SIESS, INKÁBB SZEMLÉLŐDJ!
  • Fantasztikus kilátópontok.

 

de amit legelőször is tegyél:

  • térj be a Mókus sörözőbe (innen a templom irányában 150 méter, a hídon át, az út jobb oldalán),
  • kérj 1-1 tanösvény feladatlapot és figyeld feladatokat az egyes terepi ismertető táblákon,
  • a túra végén a kitöltött feladatlapot a Mókus sörözőben bemutatva tanösvény-kitűzőt kapsz ajándékba.

 

 A tanösvény ismertetőtábláinak témái 

Zebegényi körsétaút tanösvény terepi tablak 1

2. tábla: Zebegény a hegy, a víz és a múzsák találkozása

Zebegényi körsétaút tanösvény terepi tablak 2

3. tábla: Zebegény, üdülő-és nyaralóközpont XIX–XX. század

Zebegényi körsétaút tanösvény terepi tablak 3

4. tábla: Felszínformálás a tűz erejével - vulkanizmus

Zebegényi körsétaút tanösvény terepi tablak 4

5. tábla: A Dél-Börzsöny kialakulása

Zebegényi körsétaút tanösvény terepi tablak 5

6. tábla: Törmeléklejtő-és szurdokerdők

Zebegényi körsétaút tanösvény terepi tablak 6

7. tábla: Az ember és a táj kapcsolata, dunai hajózás 

 

 

Jó túrát kíván a BTHE!


 

Zebegény a középkorban és a mai lakosság kialakulása

 

Zebegény nevének kialakulására vonatkozó legrégebbi adatok a 13. századból maradtak fent. A Baranya megyei Zebegény - -mai nevén Szebény - Szent Mihályról nevezett bencés apátsága birtokos volt a "Zebegény-hegyi monostor"-ban (Szent Mihály- hegy), amely a hegy Duna felé eső lejtőjére épült.

Egy 1295. szeptember 26-án kelt peres irat, a bencés kolostort "Monasterium de Zebeguen"-nak, azaz zebegényi monostornak nevezi.

 

Fuxhoffer, Damianus: Monasteriologia regni Hungariae, I., Veszprém, 1803., 227. p. a következőt írja Zebegény monostoráról:

LXXI. A ZEBEGÉNYI BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA APÁTSÁG

"Többféleképp írják: szebegényi, szöbögényi és szöbögény-hegyi. Szent Márton fő monostorának (Pannonhalma) emlékeiből kiderül, hogy az esztergomi főegyházmegyében alapították, és 1251-ben már virágzott; hogy mikor hanyatlott le, semmiféle emlékből nem derül ki....

... Eme zebegényi monostor Hont megyében egy előre kiugró, sziklás, a Dunára támaszkodó és ezen oldalról csaknem megközelíthetetlen hegyen helyezkedett el. Mindmáig megőrizte az öreg hegy - melyet csupán a Duna választ el az Esztergom megyei Dömös birtoktól - a zebegényi nevet....

... A monostor romjai előtt Dömös birtokról nézve látszik a hegy Duna felé eső lejtőjén három barlang, úgynevezett remete- lakok, amelyeket a bencések ősi szokása szerint azok a szerzetesek laktak, akiknek Szent Benedek regulájában megengedte, hogy miután a közösségben hosszas gyakorlat révén megtanultak harcolni a testtel, a világgal és az ördöggel, folytathassanak magányos, remetei életet....”

Zebegény és környéke 1685 táján szabadult meg a töröktől, ekkorra a terület jelentősen el is néptelenedett.

A térséget 1700-ban I. Lipót  Marossal, Visegráddal, Kisoroszival és a mai Zebegénnyel együtt Ernst Rüdiger von Starhenberg császári hadvezérnek – 1683-ban Bécs védője – adományozta. Később a család kihalásával ismét koronabirtok lett, a visegrádi uradalomhoz tartozott.

A lakosság pótlását az 1700-as évek első felében betelepülő magyar és tót favágók mellett - nagy arányban - többnyire a mai Németország déli részéről érkező sváb földművesek betelepítésével valósították meg.

A bevándorló sváb lakosság jelentős mértékben segítette az ország gazdasági újjáépítését, mely az oszmán megszállás után vált szükségessé.

A zebegényi svábok nagyrészt földművesek, mesteremberek, szőlőtermelők voltak. A falu termőföldek tekintetében nem volt jó helyzetben, a rossz minőségű, gyakran a hegyoldalban lévő földet csak nagyon kemény munkával lehetett megművelni.

Mezőgazdasági szempontból a szőlőtermesztés és a bortermelés jelentett még megélhetési-és munkalehetőséget, azonban az 1800-as évek végén az ország számos pontján megjelenő filoxéra járvány a zebegényi szőlőket is elpusztította. Addig viszont messze földről vitték a kereskedők a zebegényi bort.

Kapcsolódó megélhetési forrást biztosítottak még a Malom-patak mellé települt vízimalmok (az 1870-es években öt vízimalom is működött), valamint az erdei munka, a fakitermelés is. A fát tutajokon szállították a Dunán, ilyen tutajokat még az 1940-es években is lehetett látni!

 DJI 0510

Fotó: Krieger István

Múzeumok a körséta során a faluban

 

A körséta első, a faluban haladó szakasza Zebegény mindkét múzeumát érinti, amennyiben teheted és időd is engedi, térj be mindkét helyre.

A Hajózástörténeti Múzeum egyedülálló magángyűjtemény, melyet 1984-ben Farkas Vince hajóskapitány alapított, s mely a magyar-és a világhajózás múltjába enged bepillantást. Napjainkban már lánya, Farkas Judith viszi tovább a múzeumot.

A Szőnyi István Emlékmúzeum a Dunakanyar nagy festőjének, Szőnyi Istvánnak egykori lakóházában található, ahol az alkotó festményei, egykori otthona és műterme tekinthető meg.

Mindkét múzeum helyet kapott a tanösvény 1-1 ismertetőtábláján!

 

Szőnyi István Emlékmúzeum

2627 Zebegény, Bartóky József út 7.

tel.: +36 27 620-161

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

www.szonyimuzeum.hu

Facebook: /szonyiemlekmuzeum

Hajózástörténeti Múzeum

2627 Zebegény, Szőnyi István út 9.

tel.: +36 27 373-305

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

www.hajozasimuzeum.hu

Facebook: /Judith Farkas

Szöveg: Vörösváry Csaba BTHE

Felhasznált irodalom:

Fábián Cecília (Miskolc, 2018): Virágnevektől a társadalmi gyökerekig. Lokális identitásépítés és helyi közösségfejlesztés egy revival mozgalom tükrében Zebegényben


 Tovább a  2. számú Zebegény a hegy, a víz és a múzsák találkozása  táblához»»

Zebegényi körsétaút tanösvény terepi tablak 1

 

Megjelent: 144 alkalommal Utoljára frissítve: kedd, 15 szeptember 2020 08:00