BTHE 2006 feher 01 Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület | info@bthe.hu Facebook |  Rólunk

Belépés

Belépés a felhasználói fiókba

Felhasználónév *
Jelszó *
Jelszó megjegyzése

BTHE 2006 fekete 02 Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület

 

Dunakanyar kultúrtáj mint, Világörökség helyszín várományos

 

A természetvédelem olyan céltudatos szervezett, intézményesített társadalmi tevékenység, amelynek célja a természet élő és élettelen védendő értékeinek feltárása és védetté nyilvánítása, valamint a védett természeti értékek szakszerű fenntartása és kezelése, megőrzése és megismertetése.

A fogalom ugyan új keletű, de a törekvés az emberiség részéről komoly múltra tekint vissza.

A természet védelmét célzó emberi viselkedés történetét szeretnék áttekinteni egészen az ősi törzsi közösségekig kell visszanyúlnunk. Az első védett területek az úgynevezett „tabu területek” voltak, melyeket a polinéz, indonéz és kelet-afrikai térségből is ismerhetünk. Itt lényegében már akkor korlátozták a természeti erőforrások kiaknázását, védtek egy-egy fát, szikla alakzatot. Az ókorban Ehnaton fáraó Krisztus előtt 1360-ban természeti rezervátumot” alapított, a középkorból pedig ismeretes, hogy a VII. században Farne- szigeteken remeteként élő Cuthbert szerzetes mindenkinek megtiltotta az ott élő madarak háborgatását.

yellowstone river

Fotó: Yellowstone Nemzeti Park

A céltudatos természetvédelem kezdetének azonban legtöbben az első USA-beli Yellowston Nemzeti Park 1872. március 1-i alapítását tekintik. Európán belül az első ilyen jellegű beavatkozása III. Napóleon idejében (1861) történt, amikor törvényi szabályozás írta elő a fontainebleau-i erdő egyes festői területeinek gazdasági művelésből való kivonását.

Angliában 1896-ban alakuló természetvédelmi egyesület megvásárolta a Somersetben lévő Cheddar sziklákat így gátolva azok lebányászását.

Németországban 1886-ban indult mozgalom a Rajna vidéki Sienbengebirge hegy koszorújának megmentése érdekében 700 ha sajátított ki. Európában az első törvényt 1902-ben a Hessen nagyhercegség alkotta, majd az első Nemzeti Park 1909-ben Svédországban létesült.

A területtel védett természeti értékek közül az élő értékek védelme érdekében több nemzetközi egyezmény is született már, melyekhez hazánk is jelentős területekkel csatlakozott.

A védett területek besorolása országonként különböző lehet. A magyarországi kategóriák és az IUCN (Világ természetvédelmi Szövetség) kategóriái lényegesen eltérnek egymástól. Magyarországon nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület és természeti emlék kategóriákat különböztetünk meg.

Hazánkban a 1879 évi erdőtörvény volt az első törvényes rendelkezés, mely természet védelmét szolgálta. A 1910-ben Lóczy Lajos a Balaton-környék védelmében dolgozta ki, külföldi példák alapján az első nemzeti park kialakításának teendőit. 1939-ben a debreceni Nagyerő egy részét nyilvánították először természetvédelmi területté. Az első tájvédelmi körzetet 1952 –ben a Tihanyi-félszigeten hozták létre és az első nemzeti park hazánkban 1973-ban a Hortobágyi NP lett.

 Majdnem megegyező időpontban 1972. november 16-án Párizsban született meg az ez idáig legjelentősebb eszköz földünk egyetemes természeti és kulturális értékeinek megőrzésére is az UNESCO Világörökség Egyezménye (World Heritage Convention).

Az Egyezmény olyan egyedülálló jogi eszköz, amely globális felelősségvállalást tesz lehetővé a világ kulturális és természeti értékeinek megóvásáért. Napjainkig 189 ország ratifikálta.

A természeti és kulturális épített értékek Világörökség Listára vételéről az UNESCO Világörökség Bizottsága éves kongresszusán dönt. A szigorú felvételnek ez idáig 1121 helyszín felet meg, 151 állam területén. Közülük 869 kulturális, 213 természeti kategóriában vált a Világörökség részévé. További 39 helyszín besorolása egy ún. 'vegyes' kategóriába történt, mivel ezek mind a kulturális, mind a természeti kategória kritériumainak megfelelnek.

Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez és törvényerejű rendelet formájában beépítette azt a magyar jogrendbe. A Világörökség Bizottság két évvel később, 1987-ben döntött az első két magyarországi helyszín, Budapest és Hollókő felvételéről a Világörökségi listára.

2002. nyara óta pedig hazánk, ez a 93 ezer négyzetkilométernyi kis ország, már nyolc világörökségi helyszínnel büszkélkedhet. Helyszíneink közül hét a kulturális és egy a természeti kategóriában került felvételre. 

 

Magyarországi világörökség - helyszínek

 

 Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (1987 + 2002, kulturális)

  • Hollókő ófalu és környezete (1987, kulturális)
  • Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995, természeti)
  • Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezet (1996, kulturális)
  • Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta (1999, kulturális / kultúrtáj)
  • Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (2000, kulturális)
  • Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (2001, kulturális / kultúrtáj)
  • A tokaji történelmi borvidék kultúrtáj (2002, kulturális / kultúrtáj)

Névtelen

 Fotó: Magyarországi Világörökség helyszínek

 

A Magyar Várományosi Listán szereplő helyszínek

 

A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága dönt arról, hogy a hozzá beérkezett javaslatok alapján mely helyszíneket tartja esélyesnek és érdemesnek egy valamikori felvételre a Világörökségi Listára.

Ezek a helyszínek szerepelnek a Magyar Várományosi Listán.

  • "Dunakanyar kultúrtáj" (1993-2000, kulturális - kultúrtáj)
  • A Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó (1993, kultúrtáj)
  • A budai termál karsztrendszer barlangjai a meglévő Budapesti világörökségi helyszín kiterjesztéseként kerülhet felterjesztésre (1993)
  • A Komárom / Komarnoi erődrendszer szlovák-magyar közös felterjesztés (2007-2008, kulturális)
  • Tájház hálózat Magyarországon (2000 kulturális)
  • Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok (2000 kulturális - kultúrtáj)
  • Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai Románia, Szlovákia, Ukrajna és Magyarország részvételével (2000, kulturális)
  • A római limes magyarországi szakasza, nemzetközi sorozatjelölés részeként (2009, kulturális)
  • Tarnóc ősélőhely (Természeti) 2003-ban felterjesztve, felvételéről a döntés egyelőre elhalasztva (eredeti név: Ipolytarnóc - ősmaradványok)
  • Lechner Ödön független, premodern építészete (2008, kulturális)

A „Dunakanyar-kultúrtáj” a Visegrádi középkori királyi központ és vadászterület, illetve Esztergom középkori vára korábbi két várományosi helyszín összevonásával együtt került fel listára.

pregikalo

 Fotó: Panorám a Prédikálószékről

Szöveg: Gutti Gabriella BTHE

Felhasznált irodalom:

Dr. Kárász I. 2006 Természetvédelem és Ökoturizmus

Környezet és természetvédelmi lexikon 2002

Világörökség - Az emberiség kulturális és természeti értékei 2010

Kerényi A. 2003 Környezettan  Természet és társadalom globális szempontból

https://whc.unesco.org

Dunai hajózás Zebegényben

 

A Dunakanyar gyöngyszemének nevezett Zebegény a hajózás szempontjából is fontos stratégiai célpont. A saját kikötővel rendelkező település a víz felől megközelítve is csodálatos látványt nyújt. A vadregényes partszakasztól elkülönül a „Rejtelmes sziget”-nek nevezett nyúlvány, ami magas vízállásnál alig látszik ki, de a víz visszahúzódása után „Kincses” szigetté válik. A sziget felső csücskénél a Duna hordalékában a kincskeresők többször találtak ásványokat, ősember vagy ősállatok csontjait, fogakat, római kori leleteket, hajózási és háborús tárgyakat, valamint a zebegényi bányából is előkerülnek megkövesedett tengeri csillagok, csigák, kagylók. Ezekből több tárgy is látható a zebegényi Hajózási Múzeumban.

Zebegénytől nem messze a Duna kincsestárát gyarapítják Mária királyné elsüllyedt és feltárásra váró kincses hajói. A királyi kincstárat is tartalmazó hajórakomány Bécsbe menekítését Esztergom várkapitánya akadályozta meg a hajók elsüllyesztésével.

Zebegény életéhez mindig hozzátartozott a hajózás is, hiszen az 1700-as években betelepített svábok is a víz felöl bárkákon érkeztek. A gőzhajózás elterjedésével nemcsak a turistaforgalom nőtt meg, hanem a „kofahajókon” érkező kereskedők száma is, akik Zebegényben értékesítették portékájukat.

A közkedvelté vált Zebegényről egy személyszállító hajót is elneveztek, amely 1921-ben épült a Ganz-Danubius Hajógyárban és 400 fő befogadására volt alkalmas.  A II. világháborúban a Magyar Királyi Folyamőrség szolgálatába állították, majd elsüllyesztették. A kiemelés után átkelőhajóként, később balatoni hajóként, majd újra dunai hajóként szolgált. Többszöri átépítés után jelenleg „ATTILA” néven fut az egykori „ZEBEGÉNY”.

 image logo2 

 

Szöveg: Farkas Judith Hajózástörténeti Múzeum, Zebegény


 

Köszönjük, hogy velünk tartottál online sétánkon. Reméljük, hogy mihamarabb meglátogatod személyesen is a Zebegény körséta tanösvényt!

 

Várunk szeretettel, BTHE csapata

 

 

 

A Dél-Börzsöny kialakulása

 

A Börzsöny-Visegrádi hegység a Kárpát-medence miocénkori tűzhányó tevékenységének legnyugatibb tagja. A ma már két önálló hegység mintegy 16 millió éve kezdte meg működését.

Dél-Börzsöny földrajzilag a Börzsönyhöz, geológiailag a Visegrádi-hegységhez tartozik.

A Visegrádi-hegység vulkánroncsa két szakaszú vulkáni működés eredményeként jött létre. Az első szakasz nehezen rekonstruálható.

A második szakaszban alakult ki a Visegrádi-hegység fő tömegét adó dunazugi kettős kaldera. Először egy 10-15 km átmérőjű 1000 m magas vulkáni kúp épült, amely egy robbanás következtében beszakadt (Dömösi-kaldera), majd a kalderában egy újabb 4,5-6 km átmérőjű vulkáni képződmény, a Keserűs-hegyi rétegvulkán jött létre, amelynek legmagasabb pontja a mai Prédikálószék. Fénykorában  1300-1500 méter magas lehetett, de működése végén a vulkáni kúpot észak felé jelentős hegyleszakadás csorbíthatta.

Keserűs hegyi vulkán figure fig4

1. ábra. A Visegrádi-hegység domborzata

(A) és vulkanológiai térképe (B).

Forrás: Természettudományi Közlöny

148. évf. 5. füzet BIRÓ TAMÁS Régi vulkán, új irányok

2. ábra: A Keserűs-hegység vulkáni felszínfejlődése és kapcsolata a Dunakanyarral

Forrás: Karátson D. Két vulkáni hegység között: a Dunakanyar kialakulása

 A kialvását követően a középső-miocén szubtrópusi éghajlat miatt gyors pusztulásnak indult, közvetlen környezetét tengerborítás, majd később a Pannon-tó határozta meg.

A kalderák északi részét a Duna elvágta a Visegrádi–hegységtől, így a Dél-Börzsöny része lett. Ívének maradványa a Hegyes-tető és a Rigó-hegy közös gerince.

A terület további fejlődésének meghatározó tényezői lettek az aprózódás, a lejtős törmelékmozgás és a folyóvízi erózió.Ezek a folyamatok a vulkáni domborzat alacsonyodását, a pannon -és tengerüledékek maradéktalan lepusztulását, elhordódását és így a részben eltemetett vulkáni formák újbóli felszínre kerülését (exhumálódás) eredményezték.

A negyedidőszaki (közel 300 m) kiemelkedés, valamint az erózió pusztítása (megközelítően 100 m) együttesen alakították a Dunakanyar arculatát a térszínek jelenlegi magasságára.    

A Keserűs-hegyi vulkán U-alakú kalderája olyan természetes öblözet, ami folyási pályát kínálhatott a Duna számára. A Duna bevágódása mind a mai napig lépést tart a hegység kiemelkedésével, medrét a puhább vulkanoklasztikus kőzetekbe és az összetöredezett szubvulkáni kőzetágyba mélyíti.

Az ellenállóbb kőzetekből álló Szent Mihály-hegy és a visegrádi Várhegy tömbje határozza meg a folyó bevágódásának lehetséges útját, így biztosítva azt az egyedi tájképet, amely már a Világörökség várományos helyszínek között is szerepel.

 

Szöveg: Gutti Gabriella BTHE

Felhasznált irodalom:

Karátson D. 2009 A Börzsönytől a Hargitáig

Karátson D. 2014 Két vulkáni hegység között: a Dunakanyar kialakulása

Biró T. Természettudományi Közlöny 148. évf. 5. füzet Régi vulkán, új irányok

Korpás L. A vulkáni működés két szakasza www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia

Kenyeres O. A Börzsöny föld- és tájtörténete www.borzsony.hu


Tovább a 6. számú a Törmeléklejtő-és szurdokerdők táblához»»

Zebegényi körsétaút tanösvény terepi tablak 5

4. Felszínformálás a tűz erejével - vulkanizmus